Szeptember 9-én és 10-én rangos szakmai fórumon vitatták meg a hazai közlekedési ágazat vezetői és szakértői, valamint a műszaki és tudományos élet képviselői, hogy milyen fejlesztésekkel, korszerű technológiákkal és innovatív megoldásokkal formálható a városi mobilitás jövője. A konferencia szakmai előadásainak témái között szerepelt az elektrifikáció, az energiagazdálkodás, a jármű- és infrastruktúra-fejlesztés, a közlekedésbiztonság és a digitalizáció is. A MÁV-csoportot Dr. Kormányos László, a MÁV Személyszállítási Zrt. vezérigazgatója képviselte, aki „A MÁV személyszállítás a megújulás küszöbén, járműfejlesztési trendek, kihívások” címmel tartott előadást.
A rendezvényt Dr. Fónagy János, a Közlekedéstudományi Egyesület elnöke nyitotta meg. Köszöntőjében kiemelte, az ország, a társadalom és a közlekedési szakma számára egyaránt fontos, hogy a társadalmi mobilitást biztosító munka folyamatos legyen, az infrastruktúra folyamatos fejlesztése és működtetése megvalósuljon. Örömmel üdvözölte, hogy a városi közlekedésben dolgozó szakemberek immár 26. alkalommal találkoznak ezen a fórumon, amely fontos lehetőséget teremt a tapasztalatok megosztására és a szakmai együttműködésre.
Dr. Kormányos László, a MÁV Személyszállítási Zrt. vezérigazgatója előadásában hangsúlyozta: „A klímaváltozás, az új technológiák és a járműpark megújítása egyszerre állítják komoly kihívások elé a közösségi közlekedést. A következő években ezért nem pusztán új járművekre, hanem új szemléletre is szükség lesz az üzemeltetéstől és a karbantartástól egészen a munkavállalók felkészítéséig. A megrendelői és tulajdonosi struktúrában bekövetkezett változások nyomán a MÁV-csoport járműfejlesztési stratégiájának felülvizsgálata és újragondolása jelenleg folyamatban van. Az Országos Közlekedésszervező és a Magyar Vonatflotta Zrt. létrejöttével a teljes ágazat működési modellje változik, így egy átmeneti, ugyanakkor fontos lehetőségeket tartogató időszakot élünk. A következő évek egyik legfontosabb feladata annak meghatározása lesz, hogyan lehet hosszú távon egy hatékony, finanszírozható és ellenálló közösségi közlekedési rendszert kialakítani.”
Az utasok elvárásai folyamatosan nőnek
Vezérigazgató úr előadásában elmondta, hogy a MÁV Személyszállítási Zrt. több mint 260 típusú járművet üzemeltet, ebből a kötöttpályás járműállomány több mint 8700 járműből áll. A flotta jelentős része idős, ezért a megújítás elkerülhetetlen. Az autóbuszok esetében ugyan jobb a helyzet, de a mintegy 12 éves átlagéletkor szintén komoly kihívást jelent az üzembiztos és az utasok elvárásainak megfelelő szolgáltatás fenntartásában. A HÉV járművek pedig mielőbb cserélendők.
Az utasok ugyanakkor ma már nem egyszerűen eljutni szeretnének egyik pontból a másikba. Korszerű, klimatizált, akadálymentes, alacsonypadlós, megfelelő utastájékoztatással rendelkező járműveket várnak el. A hosszabb utazásoknál egyre inkább alapelvárás a kerékpár- és csomagszállítás, a megfelelő kapacitású és működő mosdó, illetve bizonyos esetekben az étkezési lehetőség is. Mindez azért fontos, mert a közösségi közlekedés akkor tud valódi alternatívát kínálni az autózással szemben, ha nemcsak gyors és megfizethető, hanem kényelmes és kiszámítható is.
Milyen lesz a jövő hajtása?
A járműfejlesztés egyik legnehezebb kérdése annak eldöntése, milyen technológiákra épüljön a jövő közösségi közlekedése. Az elektromos, a hidrogénalapú és a hagyományos dízelüzemnek egyaránt megvannak az előnyei és a kockázatai. Az elmúlt időszak energiapiaci változásai pedig azt is megmutatták, hogy az energiaellátás biztonsága és a rendszer rugalmassága legalább olyan fontos, mint maga a technológia. Nem valószínű, hogy egyetlen hajtáslánc jelenti majd a megoldást minden közlekedési feladatra. Egy elektromos autóbusznál például nemcsak a névleges, hanem a valós hatótáv, a töltési infrastruktúra és a töltési idő is meghatározza, hogy mennyire hatékonyan lehet üzemeltetni. Az akkumulátoros vasúti járműveknél ehhez még hozzájön a földrajzi környezet, a töltőpontok elhelyezése és az infrastruktúra adottságai. A technológiai döntéseket ezért nem lehet önmagukban meghozni. Azt kell vizsgálni, hogyan illeszkednek az adott járművek a teljes közlekedési rendszerbe.
Nem mindig a legnagyobb jármű a legjobb
A járművek kapacitásának megválasztása szintén fontos kérdés. Érdemes például végiggondolni, hogy mennyire hatékony egy 600 ülőhelyes emeletes motorvonatot közlekedtetni olyan időszakban, amikor csak néhány tucat utas veszi igénybe. Egyetlen nagy kapacitású jármű meghibásodása ráadásul teljes kapacitáskiesést okozhat, míg több kisebb jármű esetén részleges kieséssel is fenntartható a szolgáltatás. A járműpark kialakításánál figyelembe kell venni a csúcsidőszakokat, a csúcsidőn kívüli forgalmat, a hétvégéket és a szezonális, turisztikai igényeket is. A Balaton térségében például nyáron olyan mértékben növekszik meg a forgalom, hogy a rendelkezésre álló járművek átcsoportosítása önmagában is komoly szervezési feladatot jelent. Úgy kell többletkapacitást biztosítani, hogy közben az ország más részein se alakuljon ki járműhiány.
Az új járműhöz új karbantartás is kell
A modern járművek üzemeltetése nemcsak a járművek beszerzését jelenti. Az új technológiákhoz új karbantartási infrastruktúrára és új szakmai tudásra is szükség van. Egy hagyományos járművekre kialakított karbantartóbázis nem feltétlenül alkalmas egy korszerű motorvonat vagy emeletes autóbusz kiszolgálására. Ráadásul a karbantartási ciklusok is megváltoznak. Míg a régebbi járműveknél gyakori ellenőrzésekre volt szükség több telephelyen, addig a korszerű motorvonatok esetében ritkább, de összetettebb beavatkozásokra lehet szükség egy-egy nagyobb, központi telephelyen. Az új szemléletre, gyakorlatra átállás nagyon komoly kihívást jelent, ezért a karbantartó infrastruktúra fejlesztését már a járműbeszerzéssel párhuzamosan meg kell kezdeni. A járműfejlesztés és a karbantartás tervezése nem választható el egymástól.
A legfontosabb tényező az ember
A technológiai fejlődés talán legnagyobb kihívása mégis a munkavállalók felkészítése. Társaságunk másfél év alatt mintegy 100 mozdony bérlésére kapott lehetőséget, köztük mintegy 60 korszerű Vectron mozdonnyal. Ilyen ütemű járműmegújulásra korábban nem volt példa. Azoknak a szakembereknek, akik évtizedeken keresztül a hagyományos mozdonyokon szerezték tapasztalataikat, most egy teljesen más technológiai környezethez kell alkalmazkodniuk. A korszerű járművek esetében a hibák egy része már nem hagyományos mechanikai beavatkozással orvosolható, hanem elektronikus és szoftveres rendszerek segítségével. Sok esetben ezért nem az a leghatékonyabb megoldás, ha a munkatárs megpróbálja saját maga megjavítani a járművet, hanem az, ha a megfelelő szakmai támogatást kéri. Mindezt a generációváltás is nehezíti, az újonnan belépő fiatal szakembereket már a legmodernebb technológiákra kell felkészíteni. A járműfejlesztés ezért egyben tudás- és humánerőforrás-fejlesztés is.
A klímaváltozás új szempontokat hoz
A következő időszak egyik legfontosabb feladata annak végiggondolása, hogyan kell a klímaváltozás hatásaira felkészíteni a járműveket és az egész közlekedési rendszert. Az idei nyár erre minden korábbinál erősebb figyelmeztetést adott. Az első hőhullám idején a mintegy 60 Flirt motorvonatból 30–40 járműnél jelentkezett túlmelegedés miatti leállás. Megtettük a szükséges intézkedéseket, és a második hőhullámban már nem jelentkezett hasonló mértékű probléma. A tapasztalat azonban megmutatta, hogy olyan szélsőséges körülményekkel is számolnunk kell, amelyek korábban elképzelhetetlennek tűntek. Ez különösen fontos egy vasúti jármű esetében, amellyel akár 30–40 évre tervezünk. Ha ma kiírunk egy járműtendert, már azt is meg kell próbálnunk meghatározni, milyen körülmények között kell majd működnie évtizedek múlva. Nem könnyű kérdés, hogy egy jövőbeni járműnek 45, 50 vagy akár még magasabb hőmérsékleten is üzembiztosan kell-e működnie. De a klímaváltozás miatt ezekkel a kérdésekkel már most foglalkoznunk kell.
A járművezető is része a rendszernek
A klímaváltozás nemcsak a járműveket, hanem a munkavállalókat is közvetlenül érinti. A MÁV Személyszállítási Zrt. mintegy 26 ezer végrehajtó szolgálatos munkavállalójának megfelelő munkakörülményeket kell biztosítani ahhoz, hogy biztonságosan el tudják látni feladataikat. A nyári hőségben például a klimatizálatlan HÉV-vezetőfülkékben szélsőséges esetben 60–70 Celsius-fokos hőmérséklet is kialakult. A klímaberendezés nélküli tolatómozdonyok szintén komoly egészségügyi és munkabiztonsági kockázatot jelentenek. Mindez jól mutatja, hogy a járműfejlesztés, a klímaváltozás és a humán oldal nem kezelhető egymástól függetlenül. A jövő közösségi közlekedését csak rendszerszinten lehet megtervezni: olyan járművekre, infrastruktúrára, technológiára és munkakörnyezetre van szükség, amely együttesen képes ellenállni a következő évtizedek kihívásainak.
A konferencián előadást tartott Vitézy Dávid, közlekedési és beruházási miniszter is, előadása IDE kattintva tekinthető meg.