Leállította Ukrajna felé a forgalmat a MÁV a munkácsi támadás után

Hírvonal

2026.11.19 11:33
szerző: Putsay Gábor

A Munkácsot ért orosz dróntámadás után a MÁV-csoport egyelőre kizárólag Csap határállomásig közlekedtetett személyszállító vonatait a munkavállalók védelme érdekében. Két személyszállító vonatpár ugyanis normál körülmények között magyar személyzettel közlekedik Munkács és Csap között. A vasúttársaság kocsivizsgálói is rendszeresen átjárnak Csapra személyszállító vonatokkal. Az ottani munkáról Ésik Elemér, a MÁV Személyszállítási Zrt. VSZTI Kelet kocsivizsgálója nyilatkozott.

 

Mi a feladata a MÁV kocsivizsgálójának Csapon?

Záhonyból két vonatpár közlekedik naponta Csapon keresztül Munkácsra, a reggeli személyvonat és a délutáni Latorca Intercity. A kocsivizsgáló leszáll Csapon, leakasztja a magyar dízelmozdonyt a szerelvényről, a jármű körbejár és a szerelvény másik végére tolat rá. Ekkor a kocsivizsgáló ismét csatlakoztatja a mozdonyt a szerelvényhez, fékpróbát tart és ellenőrzi a fűtést. A napi rutin a munkácsi dróntámadás után annyiban változott, hogy a reggel 6.35-kor induló személyvonat rövidebb szerelvényként közlekedik Csapra, ott a mozdony körbejár és a vonat menetrend szerint indult vissza Záhonyba. Ugyanígy a délutáni vonat is. Normál esetben a fűtést és az energiaellátást biztosító magyar dízelmozdony a szerelvény végére kerül, és ukrán előfogattal közlekedik a vonat Munkácsig. A magyar mozdony azért is szükséges, mert az ukrán vontatógép – ami az M62-es Szergej dízelmozdony ottani változata – nem rendelkezik fűtőberendezéssel. A Munkácsig közlekedő vonatokon normál körülmények között magyar jegyvizsgáló és mozdonyvezető tartózkodik. Ugyanakkor a MÁV rendelkezése óta az utazókat az ukrán vasút Csap és Munkács között ukrán vonatba szállítja át, amelyek magyar személyzet nélkül közlekednek.

A Kijev felől érkező és oda induló tengelyszerelt nemzetközi vonatokkal mi a teendőjük?

Minden esetben elvégezzük a műszaki ellenőrzést, így a féktömlők és fékvezérlő szelepek működését és fékpróbát tartunk. Ugyanígy ellenőrizzük a kerékpárokat, a kapcsoló- és vonókészülékeket vagy az UIC kábeleket.

Mennyien járnak ki a MÁV-tól rendszeresen Csapra?

Nyolcan váltjuk egymást és négy műszakban dolgozunk. Ez annyit jelent, hogy egy-egy ember 12 órás szolgálat után 24-et pihen, utána megint 12 óra munka, amit 48 órás pihenő követ.

Milyen a viszonya az ottani vasutasokkal, mennyien beszélnek magyarul?

A város lakosságának negyven százaléka magyar anyanyelvű, ugyanakkor a vasútnál kevesen beszélik a nyelvünket, sokan csak törve. Nagyon kicserélődött az elmúlt években a munkavállalói állomány, létszámhiánnyal küszködik a vasút, sokan távolról, olykor ezer kilométerről járnak ide dolgozni. Két hétig szolgálatban vannak, aztán mennek haza.

Ön hogyan éli meg azt a helyzetet, hogy már a közeli település is célpont lett?

Igazából számomra az volt megdöbbentő, amikor kitört a háború. Éppen nappalos műszakban mentem Csapra, az ottaniak kérdezték is tőlem, hogy „Mi van, mész a háborúba”? Tömegével érkeztek az emberek a vonatokon az állomásra, egy-egy szerelvényen négyszázan utaztak. Mindenhol ijedt, síró emberrel találkoztam, akiknek mindegy volt, hogy hová, csak meneküljenek.

Mit tesznek a vasútnál légiriadó esetén? Gondolom volt már ilyenben része.

Igen sokszor, bár van, amikor hetekig nem történik légiriadó. A szabályzat azt írja elő, hogy légiriadó esetén azonnal föld alatti óvóhelyre kell menekülni az állomásról, a munkavállalóknak is. Csapon a vasút területe alatt több óvóhely található. Abban az esetben, ha nyílt pályán áll meg egy szerelvény valamilyen hadiesemény miatt, mindenkinek azonnal el kell hagynia a vonatot és amig el nem múlik a veszély, kétszáz méteren belül senki nem tartózkodhat. Sajnos a légiriadó a forgalmat is befolyásolja, a nemzetközi vonatoknál ezért fordul elő olykor-olykor egy-másfél órás késés.

Mikor kezdett dolgozni a MÁV-nál, és mióta jár át Ukrajnába?

A vasúttársaságnál 1988 óta dolgozom, járműszerelőként kezdtem, és 1990-ben lettem kocsivizsgáló. Ukrajnába 2014 óta járok át.