A Közlekedési Kultúra Napja alkalmából 2026. május 13-án szakmai konferenciának adott otthont a Debrecen Nemzetközi Repülőtér. Az „Intermodalitás a közlekedésben” című rendezvényen közlekedési szakemberek, vállalati szereplők, infrastruktúra-fejlesztők vitatták meg a jövő közlekedési rendszereinek legfontosabb kihívásait és lehetőségeit, az intermodalitás és a fenntartható mobilitás kérdéseit. A MÁV Személyszállítási Zrt. képviseletében Katona Sándor, a Vasúti Személyszállítási Területi Igazgatóság Kelet igazgatója arról beszélt: a közösségi közlekedés ma már nem különálló közlekedési ágak összessége, hanem egymásra épülő, integrált mobilitási rendszer. Az utas számára nem az a legfontosabb kérdés, hogy vasúttal, autóbusszal vagy helyi járattal utazik, hanem az, hogy az utazása kiszámítható, biztonságos, gyors és egyszerű legyen.
A konferencia célja az volt, hogy elősegítse a közlekedési módok összehangolt működésének kialakítását, valamint ráirányítsa a figyelmet a kulturált, biztonságos és felelősségteljes közlekedés jelentőségére. Az esemény szakmai előadásokkal és kerekasztal-beszélgetésekkel biztosított fórumot a résztvevő szervezetek közötti tapasztalatcserére és együttműködésre.
A rendezvény központi témája az integrált mobilitási rendszerek fejlődése volt. Györke Ernő, a Debrecen International Airport Kft. ügyvezetője és Zsolnay Tamás, a Közlekedéstudományi Egyesület Légiközlekedési Tagozatának elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd Pálszabó Júlia, a Debrecen International Airport Kft. cargo operatív osztályvezetője mutatta be az intermodalitás és a multimodalitás terén elért eredményeket és célokat a légiközlekedésben és a debreceni repülőtéren.
A MÁV Személyszállítási Zrt.-t képviselő Katona Sándor vasúti személyszállítási területi igazgató előadásában hangsúlyozta, hogy a társaság fejlesztési és szolgáltatási szemléletének középpontjában az utazási láncok összehangolása áll. Az elmúlt időszakban számos jelentős előrelépés történt az integrált tarifarendszer és az összehangolt szolgáltatások kialakításában, és karácsony óta már Debrecenben is élvezhetik a nemzeti tarifaközösség előnyeit az utasok. Bemutatta azt is, hogyan alkalmazkodik társaságunk Debrecen és Kelet-Magyarország dinamikus gazdasági fejlődéséhez, kiszolgálva az új ipari parkokat, logisztikai központokat, amelyek egyre nagyobb munkába járási és térségi mobilitási igényeket generálnak. A térségben különösen fontos a műszakváltásokhoz igazított menetrend, a vasút és autóbusz összehangolt kiszolgálása, a nagy kapacitású utasszállítás, a repülőtéri kapcsolatok fejlesztése, valamint a munkáltatókkal történő együttműködés.
A fenntarthatóság és az energiahatékonyság kapcsán Katona Sándor hangsúlyozta: „A vasút továbbra is az egyik legenergiahatékonyabb közlekedési forma, miközben az autóbuszos közlekedés modernizációja is kulcsszerepet játszik a környezeti terhelés csökkentésében. A korszerű motorvonatok és az új generációs autóbuszok alacsonyabb energiafelhasználásukkal, kisebb károsanyag-kibocsátásukkal és magasabb utaskomfortjukkal járulnak hozzá a fenntartható mobilitáshoz. A motorvonati üzem terjedése több szempontból is paradigmaváltást jelent a vasúti személyszállításban: az energiahatékonyság mellett a gyorsabb utascsere, a jobb gyorsulási képesség és az alacsonypadlós, akadálymentes hozzáférés is jelentős előnyt biztosít.”
Igazgató úr előadásában kitért az intermodális közlekedés biztonsági kérdéseire is, hangsúlyozva, hogy az egyre összetettebb utazási láncok új közlekedésbiztonsági kockázatokat teremtenek, különösen a gyalogos, kerékpáros és mikromobilitási közlekedési módok térnyerésével. „A MÁV-csoport ezért kiemelt figyelmet fordít a közlekedésbiztonsági edukációra és a megelőzésre. Az „Érj haza biztonságban!” kampány keretében rendezvényeken és kreatív eszközökkel hívjuk fel a figyelmet a kockázatokra, többek között számos nagy forgalmú vasúti átjárónál és gyalogos-átkelőhelynél jelentek meg figyelmeztető piktogramjaink.”
A digitalizáció és a valós idejű adatmegosztás lehetőségei szintén hangsúlyosan szerepeltek az előadásban, hiszen az utasok egyre inkább egységes digitális szolgáltatásokat várnak el, amelyek egyszerre biztosítják az útvonaltervezést, a jegyvásárlást és a naprakész utastájékoztatást. A prediktív karbantartási rendszerek, az adatvezérelt forgalomszervezés és az integrált mobilitási alkalmazások hosszú távon jelentősen növelhetik a szolgáltatások megbízhatóságát.
Zárásként Katona Sándor kiemelte: a jövő közlekedési rendszereinek alapja az együttműködés, az összehangolt fejlesztés és az utasközpontú szemlélet. A közlekedési kultúra fogalma ma már túlmutat a szabályok betartásán — magába foglalja a fenntarthatóságot, a biztonságot, a digitális innovációt és a társadalmi felelősségvállalást is.
Ezután Sztilkovics Szávó, a MAHART Magyar Hajózási Zrt. vezérigazgatója mutatta be a csepeli szabadkikötő történetét és jelentőségét, illetve ismertette a MAHART egyik legújabb projektjét a turizmus élénkítése érdekében: a nyaralóhajó-projekt keretében 2 báziskikötőben, 30 kikötési ponton, 20 hajóval várják az önállóan hajózni vágyó családokat és társaságokat, akik Kiskörétől felfelé végighajózhatnak a Tiszán egészen a határig. Gali Tibor, az Alföld City Taxi Kft. irodavezetője a taxitársaság fenntarthatóság és intermodalitás érdekében tett fejlesztéseiről beszélt, Dr. Tóth Szabolcs, a DKV Debreceni Közlekedési Zrt. vezérigazgatója és Mátyus László, a vállalat innovációs és szolgáltatásfejlesztési igazgatója pedig bemutatta a társaság járműállományát, infrastrukturális és digitalizációs fejlesztési terveit.
Az előadásokat követő panelbeszélgetésen elsőként az utaskiszolgálás, utasélmény javításának fejlesztési trendjeiről, elvárt céljairól esett szó. A hozzászólók egybehangzóan kijelentették, hogy a szolgáltatások és fejlesztések fókuszában minden esetben az utas áll. Az elvárások folyamatosan nőnek, a fejlesztések terén nincs elérhető végállapot, az azonnali és könnyen elérhető információ pedig alapelvárás. Az utastájékoztatás kiemelt szerepét többen is hangsúlyozták, hiszen a kutatások szerint az utasok véleménye az: „Nem baj, ha késik, csak tudjam, hogy mikor jön.” Az intermodalitás korában az utasélmény növelése és az utastájékoztatási elvárások kielégítése nem képzelhető el valamennyi érintett szolgáltató együttműködése nélkül. Katona Sándor arról is beszélt: „a megfelelő tájékoztatás a MÁV-csoportnál a volumen miatt még összetettebb feladat, a méretből adódóan nagyobb a kitettség a fennakadásoknak, és elkerülhetetlenek a haváriahelyzetek. Ezért folyamatos szolgálatban van az üzemirányítási szervezet, és az Országos Haváriaközpont foglalkozik ezek koordinálásával, megoldásával és az azonnali utastájékoztatással.” A következő kérdés kapcsán a közösségi közlekedési infrastruktúra fejlesztési irányait járták körül az előadók, és egyetértettek abban, hogy a folyamatos forgalomnövekedés a forráshiány ellenére is kikényszeríti majd az elvárt fejlesztéseket. Ezután Debrecen új ipari parkjainak, új lakóövezeteinek, növekvő agglomerációjának a kiszolgálási lehetőségeit vitatták meg, melynek során Katona Sándor hangsúlyozta, hogy a közlekedési vállalatok eddig is és ezután is folyamatosan egyeztetnek valamennyi érintett féllel. A panelbeszélgetés zárásaként megfogalmazódott a javaslat: a közösségi közlekedés hatékony fenntartásához az is szükséges, hogy a társadalom tisztában legyen az erre fordított források nagyságrendjével, a kedvezmények jelentőségével, és maguk az utasok is valódi partnerként viselkedjenek a szolgáltatás igénybevétele során.
A debreceni szakmai fórum egyértelmű üzenete az volt, hogy a közösségi közlekedés jövőjének kulcsszavai a kiszámíthatóság, a megbízhatóság, a fenntarthatóság és az integrált mobilitási rendszerek fejlesztése, fókuszában pedig elsősorban az utas áll.
