A közösségi közlekedés fejlesztése nem csupán infrastruktúráról, járművekről és menetrendekről szól, hanem arról is, hogyan tehetjük az utazást egyre vonzóbbá, kényelmesebbé és kiszámíthatóbbá. A hazai közlekedési ágazat egyik kiemelkedő szakmai eseményén, a IX. Magyar Közlekedési Konferencia – 50. Útügyi Napok rendezvényen önálló szekció foglalkozott a közösségi közlekedés kérdéseivel. Az egri tanácskozás fontos alkalmat teremtett a szakmai tapasztalatok megosztására, a kihívások – elsősorban a klímaválság – közös értelmezésére és a jövő közlekedését formáló lehetőségek áttekintésére.
2026. október 13–15. között Eger adott otthont a IX. Magyar Közlekedési Konferenciának, amelyet az idén jubileumi, 50. alkalommal megrendezett Útügyi Napokkal közösen tartottak meg. A Közlekedéstudományi Egyesület szervezésében megvalósuló háromnapos rendezvény a közlekedési ágazat meghatározó szakmai fórumai közé tartozik. A konferencia programjában a közlekedés szinte valamennyi területe helyet kapott az infrastruktúra-fejlesztéstől és a közlekedésbiztonságtól kezdve a technológiai innovációkon át egészen a közlekedés társadalmi szerepéig.
Az építőipari kapacitások túlélése és átcsoportosítása
„Az építőipari kapacitások túlélése és átcsoportosítása” című kerekasztal-beszélgetésen a közúti és vasúti beruházások megrendelői és kivitelezői oldalának vezetői is részt vettek, a MÁV-csoportot Hegyi Zsolt vezérigazgató képviselte. A szakmai beszélgetés elsősorban a közútépítési ágazat kihívásaira fókuszált, de a felvetett kérdések a vasút számára is meghatározóak. A következő évek pályafelújításainak és fejlesztéseinek sikeréhez elengedhetetlen a beruházások és karbantartások hosszú távú, kiszámítható tervezése, a hazai kivitelezői kapacitások összehangolása és a szakképzett munkaerő megtartása.
Haváriaközpont
A konferencián külön szekció foglalkozott az Országos Haváriaközponttal. Négrádi Tamás, a MÁV Zrt. közlekedési szolgáltatások főigazgatója előadásában elmondta, hogy az Országos Haváriaközpont küldetése 2025 óta az utazásfolytonosság biztosítása, a havária események csoportszintű koordinációja, a gyors reakciókészség, valamint a minőségi és hatékony zavarkezelés. A főigazgató hangsúlyozta: az OHK megalakulása óta több mint 18.000 (naponta átlagosan 30) zavareseménnyel foglalkozó központ tevékenységének középpontjában a közösségi közlekedést akadályozó forgalmi zavarok utasközpontú kezelése áll. Bemutatta az utasmenedzserek széles körű helyszíni operatív szerepét, valamint kiemelte az pótlóbuszos szolgáltatás teljes körű irányítását és a tartalékbuszok újszerű felhasználását a csatlakozások biztosításában, illetve a nagy utasforgalmú vasúti járatok tehermentesítésében. A 2026-os év különleges feladatai közül felidézte a hóhelyzet és a kiemelt zavarhelyzetek kezelését. Kitért az utasmenedzseri jelenlét és szerepkör megerősítésére – így a vágányzárakhoz kapcsolódó helyszíni feladatokra és a zavarhelyzeti vízosztásra –, továbbá a diszpécseri jelenlét bővítésére, a munkatársak támogatására és kompetenciáik fejlesztésére. Előadása zárásaként a további célok között az utasközpontú szemlélet széles körű elterjesztését, a haváriakezelési tervek teljes körű felülvizsgálatát, az integrált közlekedéstámogató rendszer alkalmazását és a helyszíni zavarkezelés hatékonyságának növelését emelte ki, melynek keretében novembertől megkülönböztető jelzés használatára lesznek jogosultak az OHK utasmenedzserei.
Földön, vízen, levegőben – a láthatatlan kommunikáció
A KTE konferencia 2. napján a „Földön, vízen, levegőben – a láthatatlan kommunikáció” szekcióban Volcsánszky-Schármár Katalin belső kommunikációs vezető a MÁV-csoport képviseletében, valamint a Közút és a HungaroControll kommunikációs kollégái mutatták be az adott közlekedési szolgáltatóra vonatkozó egyedi, az utasok által nem mindig látható belső- és külső kommunikáció kiváltó okait, sajátosságait, ezek szükségességét. A szekció záró előadásának külön érdekessége volt az ATMedia képviselője által a magyar rádiózási szokásokról tartott rövid, de annál érdekesebb tájékoztató.
A közlekedés, mint társadalmi igazságosság – Hol és mit építsünk?
Orosz Balázs A közlekedés, mint társadalmi igazságosság – Hol és mit építsünk? szekcióban tartott előadást Esélyegyenlőség és versenyképesség témában. Prezentációjában kifejtette, hogy az eljutási idő csökkentésével, a hozzáférhetőség növelésével és a járműoldali szolgáltatási szintet növelő fejlesztések megvalósulása esetén a közösségi közlekedés egy versenyképes, reális, és a társadalmi igazságosságot / egyenlőséget növelő alternatívává fog válni a jövőben.
A rendezvény zárónapján, október 15-én 9 órától a „Közösségi közlekedés” című szekció került reflektorfénybe. A téma különösen fontos a MÁV Személyszállítási Zrt. számára, hiszen a vasúti, autóbuszos és HÉV-szolgáltatások összehangolása, a szolgáltatási színvonal folyamatos javítása és az utasok változó igényeire adott válaszok mindennapi munkánk meghatározó részét jelentik. A közösségi közlekedés jövőjét ugyanis nem önmagukban az egyes közlekedési eszközök, hanem az egymáshoz kapcsolódó, egységes rendszerként működő szolgáltatások alakítják. A szakmai párbeszéd középpontjában így egy olyan kérdés állt, amely valamennyi közlekedési szakember számára közös: hogyan teremthetünk olyan közösségi közlekedést, amely nemcsak megfelel a mai elvárásoknak, hanem hosszú távon is versenyképes, fenntartható és valódi alternatívát kínál az egyéni közlekedéssel szemben, különös tekintettel a klímaválságra.
A következő nyárra már most kell felkészülni – a klímaváltozás kihívásai a közösségi közlekedésben
A Reziliencia a közösségi közlekedésben a klímaválság küszöbén című kerekasztal-beszélgetésen Dr. Kormányos László, a MÁV Személyszállítási Zrt. vezérigazgatójának moderálásával a közösségi közlekedési szolgáltatók és az infrastruktúra-üzemeltetők képviselői osztották meg tapasztalataikat a témában. Németh Réka, a MÁV Pályaműködtetési Zrt. vezérigazgatója, Kövesdi Szilárd, a GYSEV Zrt. vezérigazgatója, Knezevics Viktor, a Szegedi Közlekedési Kft. ügyvezető igazgatója, Dr. Tóth Szabolcs, a DKV Debreceni Közlekedési Zrt. vezérigazgatója és Dr. Takács Péter, a BKV Zrt. vezérigazgatója egyetértettek abban, hogy a nyári hőhullámok nemcsak a járművek és a pályák műszaki állapotát tették próbára, hanem a munkavállalók terhelhetőségét, az utasok komfortját és a közlekedési rendszerek működőképességét is. A klímaváltozás hatásait már nem rendkívüli, elszigetelt vagy éppen időben és térben távoli eseményként, hanem a mindennapi működést meghatározó tényezőként kell kezelni. A felkészülés ezért nem korlátozódhat egy-egy nyári időszakra, és a kockázatokat a tervezésben, a beruházásokban és a napi üzemeltetésben egyaránt figyelembe kell venni.
Ma is jelentős számban üzemelnek olyan járművek valamennyi társaságnál, amelyeket évtizedekkel ezelőtt, az akkori időjárási viszonyokra és műszaki elvárásokra méreteztek. A járművek hosszú élettartama miatt a beszerzéseknél már most olyan környezeti körülményekkel is számolni kell, amelyek a következő évtizedekben várhatóan egyre gyakoribbá válhatnak. „Addig üssük a vasat, amíg meleg” – Németh Réka szerint a Pályaműködtetésnél ez a szólás nem érvényes, a pályások bizony kénytelen megvárni, amíg lehűlnek a sínek. Folyamatosan kutatják, hogy milyen megoldásaik lehetnek az infrastruktúra-elemek védelmére. A fehér sínfestés például mérhető, 5-7 fokos hőmérséklet-csökkenést eredményezett, de a még jobb eredmény, a megfelelő festéktípusok és további védelmi megoldások kiválasztásához további adatalapú vizsgálatokra is szükség van. 2027 nyarára már most, októberben meg kell kezdeni a felkészülést. A blokk összegzéseként Dr. Kormányos László a megelőzés, a haváriatervek kidolgozása és a korábbi tapasztalatokból való tanulás fontosságát emelte ki. A MÁV példáján keresztül rámutatott, hogy a hőhullámok idején a járműkiesésekre is fel kell készülni, és a korábbi intézkedések tapasztalatai alapján folyamatosan fejleszteni kell a vészhelyzeti forgatókönyveket. Hangsúlyozta az utasok és a munkavállalók egészségének védelmét, az utasok tájékoztatását és szemléletformálását, valamint annak szükségességét, hogy a klímaváltozás miatt a közlekedési rendszerek régóta bevett működési gyakorlatát is felülvizsgálják.