Budapesten és országos szinten egyaránt jelentős vasúti beruházások indulnak a Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv részeként. Megbízható és a jelenleginél gyorsabb, pontosabb távolsági és regionális hálózat, illetve vonzó elővárosi forgalom kialakítása a legfontosabb cél. Megújul a járműpark is, új motorvonatok és HÉV-szerelvények állhatnak forgalomba.
Kormányciklusokon átívelő, 3550 milliárd forintos vasútfejlesztési tervet jelentett be július 22-én Rákospalota-Újpest vasútállomáson Magyar Péter miniszterelnök, valamint Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter. Ezzel új korszak kezdődhet a magyar vasút történetében. Mint azt Magyar Péter elmondta, nagyon régóta nem volt átfogó vasútfejlesztés Magyarországon. A miniszterelnök szerint a vasút állapota az ország versenyképessége szempontjából is kiemelt fontosságú. Több évtizedes lemaradást kell most a Baross Gábor programmal ledolgozni. Ez egy kormányciklusokon átívelő, 15 évig tartó program, a teljes keret 3550 milliárd forint. Lengyelországban 20 évvel ezelőtt a magyarnál is keservesebb állapotok voltak, mostanra pedig jóval előttünk járnak.
A Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv osztrák tempóban zajik a 15 éves időszak alatt – közölte Vitézy Dávid. A program alapvető célkitűzése közé tartozik a vasúti kocsik és mozdonyok 40-50 éves átlagéletkorának a felezése, valamint a fővonalakon 100 kilométeres átlagsebesség elérése. Ezzel együtt kiemelt cél a versenyképes utazási idő, megbízható regionális hálózat és vonzó elővárosi forgalom kialakítása, továbbá partnerség Budapesttel. A legfontosabb feladatok között szerepel a kamionforgalom egy részének vasútra terelése is. A közlekedési és beruházási miniszter hangsúlyozta, hogy mindenhez rendelkezése áll a szükséges, többségében uniós forrás. Ebből 700 milliárd forint már meg is érkezett a minisztériumhoz. A fejlesztés melletti indokként elmondta például, hogy az esztergomi és a fehérvári vasútvonal felújítása óta megduplázódott az utasforgalom.
A miniszter külön kitért a budapesti és a vidéki konkrét beruházási tervekre. Mint mondta, egy-egy projekt 7-8 év alatt valósítható meg, ennek fele az előkészítéssel telik. Szinte az egész magyar vasúthálózaton jelentős beruházások lesznek 15 év alatt. A program részeként 35 új InterCity-szerelvényt és 42 új HÉV-et szereznének be, megkezdenék a tíz legforgalmasabb vasútállomás felújítását, valamint átalakítanák az utasközpontú szolgáltatásokat.
Kelet-Magyarországon az egyik legjelentősebb vonalfelújítás Debrecen és Nyíregyháza között lesz, itt a pálya 160 km/h-s sebességre épül át és minden állomáson akadálymentes peronok létesülnek. Debrecenben az új nagy pályaudvart közösen venné igénybe a vasút és az autóbusz. Lesz Tram-Train típusú elővárosi vonal az 1-es villamos meghosszabbításával. A projekt tervezése már majdnem kész, még az idén lezárják. Ugyancsak folyamatban van a Kazincbarcika-Miskolc-Tiszaújváros Tram-Train rendszerű közlekedés előkészítése. A Debrecen-Mátészalka vonalon kiépül a felsővezeték és megújul a pálya is. Egerben is átfogó vasúti fejlesztés lesz, itt is egymás mellé kerülnek a vonatok és a buszok. Szolnok állomáson 48 milliárd forintból vágányfelújítás kezdődik, hogy ne 20 km/h-val közlekedjenek a vonatok a váltókon. Második ütemben jönnek a peronok, aztán az állomásépület. Újszászon is megszűnnek a sebességkorlátozások és a tervek szerint átépül az Újszász-Nagykáta vonal, ahol szintén nagyon lassú a közlekedés. Átépül a Kiskunfélegyháza-Szeged vonal is, itt gyorsabb lesz a közlekedés – a tervek szerint 160 km/h – és nagyobb a pályakapacitás, hogy ne álljanak meg sűrűn az IC-vonatok és a teherszállítás is zavartalanabb legyen. A terv, hogy Budapest és Szeged között 15 perccel csökkenjen az IC menetideje.
A Dunántúlon Almásfüzitő és Komárom között megújul a pálya 41 milliárd forintból. Itt kisebb nyomvonalkorrekció is lesz annak érdekében, hogy a vonatok 160 km/h-val közlekedjenek, itt már a kivitelezési tender kezdődhet. Győr város dolgozik egy koncepción, ott is létesülhet HÉV-szerű elővárosi közlekedés. A tervezéssel kezdődik a Székesfehérvár-Veszprém-Szombathely vonal felújítása. Ezt a GYSEV üzemelteti, a tervezés közösen zajlik a MÁV-val. Székesfehérváron intermodális csomópont létesül. A Dél-Balatoni vonalon Székesfehérvár és Lepsény között kiépül a második vágány, a szakasz 160 km/h-s közlekedésre lesz alkalmas és lesz egy leágazás Balatonakarattya felé is a 29-es észak-balatoni vonalra. Megindul a balatoni állomások rekonstrukciója, akadálymentesítéssel, közösségi terekkel, állomásépületekkel. Az egyik legnagyobb projekt a 40-es vonal felújítása lesz Pusztaszabolcs és Pécs között. A cél, hogy óránként legyen IC Pécsre Budapestről, megszűnjenek a késések és méltó állomások fogadják az IC-k utasait. Az IC-vonatok sűrítése érdekében leginkább a Pusztaszabolcs-Rétszilas és a Szentlőrinc-Pécs szakasz épülne át. A tervek között szerepel a Zalaszentiván-Nagykanizsa vonal villamosítása is, itt 100 km/h-ra emelkedne a sebesség. Megújulna a vonal Szombathely és Kőszeg között is, és kiépül a felsővezeték. A regionális vonalakon akkutöltési kapacitást is fejleszteni kell, mert oda-vissza nem tudnak közlekedni egy töltéssel a vonatok. A tervek szerint a Hatvan-Salgótarján-Somoskőújfalu vonalon akkumulátoros vonatokat helyeznek forgalomba. Új fő tájépítész is lesz a MÁV-nál. Minden fát nem lehet megmenteni a vasút mentén, de ezt a szempontot is figyelembe kell venni – közölte Vitézy Dávid.
Budapesten is jelentős beruházások lesznek. A fővárosban és az agglomerációban él az ország harmada, itt van a legnagyobb utasszám. Zuglót és Rákospalotát kötött pályás és közúti felüljáróval kötnék össze, és Rákospalota-Újpest vasútállomásig hosszabbítanák meg az M3-as metrót. Két új megálló épül, és akár négy év alatt is megvalósítható ez a beruházás. A Déli pályaudvar teljes körűen megújul, rögtön meg is kezdődik a munka. Emellett korszerűsítenék a Kis-Gellért hegyi alagutat azért, hogy az emeletes motorvonatok is elférjenek és ne az utolsó szakaszon szedjenek össze a vonatok jelentős késést. Budapest és Törökbálint között négy vágányra épül át a pálya, Ferencváros állomáson megvalósul az átemelés a személy- és teherforgalom szétválasztása érdekében. Fontos projekt a Kőbánya-Felső és Rákos állomás közötti vasúti szakasz átépítése, jelenleg a miskolci IC-k itt sokat késnek. P+R parkolófejlesztési program indul Pest megyében.
A szentendrei HÉV-vonal megújítása 175 milliárd forintba kerül a járműveken felül. Liftek épülnek, Szentendrén és Pomázon új intermodális csomópont létesül, alacsony padlós, légkondicionált szerelvények érkeznek. Heteken, hónapokon belül elindul ez a beruházás. A csepeli és ráckevei HÉV-ek esetében 2030-ra lesznek meg a tervek a Kálvin téri bekötés érdekében. A pályát és az állomásokat is felújítják, 226 milliárd forint jut erre uniós pénzből. Megújul a gödöllői és a csömöri HÉV is. A tervek között szerepel a Nyugati tér fejlesztése is, és tovább épül a Budai fonódó villamos. Ezzel és a Déli Körvasút átadásával Nádorkert megállónál lesz lehetőség közvetlen átszállásra vonatról villamosra és fordítva.
Az ország egyik legforgalmasabb hídja, a Gubacsi-híd is megújul. Itt évente 7300 tehervonat halad át. Budapestre újabb CAF villamosok érkeznek, akadálymentes peronok segítik a közlekedést.
Fotó: MTI