A vadgázolások a MÁV-csoport számára nemcsak természetvédelmi vagy állatjóléti szempontból jelentenek kihívást, hanem jelentős anyagi, logisztikai és működési veszteségeket is okoznak. Léteznek ugyanakkor olyan módszerek és eljárások, amelyekkel megelőzhetők, vagy legalább csökkenthetők lennének a vadgázolásos esetek – közölte Véha László Jenő, a Pálya és mérnöki létesítmények főigazgatóságának pályafenntartás vezetője.
Mennyire jellemzőek a MÁV vonalain a vadgázolások és elsősorban mely időszakban?
A vadgázolások elsősorban az utódok születése utáni táplálási-, illetve még a párzási időszakban fordulnak elő a legmagasabb számban. Ilyenkor az állatok ösztöneik szerint vonulnak. Az ősztől tavaszig tartó hosszabb szürkületi és sötét időszakban délután négy és reggel nyolc óra között mozognak leginkább, sajnos ekkor történik a legtöbb gázolás. A téli-nyári időszakban esetenként a nappali órákban is csoportos mozgások figyelhetők meg, elsősorban a falkában vonuló vadállatok (vaddisztó, őz, szarvas) esetében.
Hogyan lehetne elejét venni, vagy legalább csökkenteni a gázolásos baleseteket?
Léteznek olyan módszerek és eljárások, amelyekkel megelőzhetők, vagy legalább csökkenthetők lennének a vadgázolásos esetek. A járművekre például speciális kialakítású hangsípokat lehet telepíteni, amelyek a mozdony vagy motorvonat közlekedésekor elriasztják az állatokat a vasúti pálya környezetéből. Ekkor viszont kiszámíthatatlan, hogy a hang hatására a vad milyen irányba távozik, másrészt ez a módszer a haszon- és háziállatok viselkedését is befolyásolja. Emellett a vasúti pálya mellett a gyorsforgalmi utakhoz hasonlóan vadvédő kerítések helyezhetők el, ilyenkor külön színtű vadátjárókkal kell biztosítani az átjárást. Ezzel a legköltségesebb, de legbiztonságosabb megoldással nem csak az állatokat, de az illetéktelen behatolókat is távol lehet tartani a vasútüzemtől, csökkentve így a gázolások esélyét. A vasúti pálya mellett vadriasztó prizmát is el lehet helyezni. Ez kevésbé költséges megoldás, viszont nagy számban szükséges telepíteni a pálya mentén. Elsődlegesen az éjjeli és szürkületi időszakban hatékony a prizma működése. Reális megoldási lehetőség lenne a vasúti pálya menti terület megtisztítása a növényzettől. A bokros, erdős területen legelő vad ugyanis megijed és beugrik a közlekedő vasúti jármű elé. Ugyanakkor a mezőn legelő társai – akik távolodnak a fény és zajforrástól – jól látják, ha a növényzet nem takarja el a közelgő veszélyforrást. Mindez azonban állami szabályozási szerepvállalás és a pályamenti természetvédelmi területek, önkormányzatok, birtokok együttműködésével valósítható meg.
A MÁV-csoportnak mik a lehetőségei a balesetek visszaszorítása érdekében?
Álláspontunk szerint a fenti megoldások közül a pályaműködtető szervezet részéről a vadriasztó prizma kihelyezése a leginkább optimális megoldás. A PTI Budapest területén főként az 1-es számú vasútvonal bizonyos részein telepített a vasúttársaság vadriasztó prizmákat a felsővezeték tartó oszlopokra. A PTI Pécs területén a 36-os, 40-es, 41-es, 50-es, 60-as, 61-es és a 65-ös számú vonalak bizonyos részein néhány 100 méter hosszúságban lettek telepítve 2013 és 2019 között. A PTI Szeged területén a Kiskunfélegyháza-Bátaszék közötti 154-es vonal egyes részein helyezett el a MÁV prizmákat 2020-ban. A 135-ös vonal Algyő-Hódmezővásárhely szakaszán ebben az évben több helyszínen lesznek telepítve prizmák, összesen 4000 méter hosszban. Általánosságban elmondható, hogy a prizmák kihelyezésének helyszínén, illetve a közelükben a vadelütéssel járó esetek száma jelentősen csökkent. Például a 154-es vonalon a telepítés előtt 18 vadelütéssel járó baleset történt, míg a prizma kihelyezése után már csak kettő. Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy a vadak a prizmákkal felszerelt részt elkerülik, így a vasúti pályát nem ott keresztezik, de a tőle távolabb lévő ilyen szerkezettel el nem látott helyszíneken továbbra is megközelítik, vonulásuk alkalmával át is haladhatnak rajta.
Mi lehet akkor a megoldás?
A MÁV-csoport főként az említett lehetőségek közül választhat, ahogy a rendelkezésre álló forrás vagy a jogszabályi környezet engedi. Az infrastruktúra mellett a járművekre helyezett vadriasztó sípok alkalmazását javasoljuk, továbbá az adatokat és megoldási lehetőségeket a tulajdonos felé bemutatva lobbizni kell a jogszabályi környezet megalkotása, megújítása, pontosítása, valamint a célirányú forrás biztosítása érdekében. Szükséges lenne a kapcsolatfelvétel a MÁV-csoport és a vasúti pálya környezetében működő vadgazdálkodási szervezetek között annak érdekében, hogy együtt munkálkodjunk a fokozott védelmi övezetek kiépítésén. Emellett szükség lenne a vonulási és vadászati időszakokra vonatkozó információk feldolgozására is. Ehelyett jelenleg a vadgázolásokról a rendőrséget értesítjük, mert az érintett felek tulajdonaiban vagyoni kár keletkezik.
Mennyi vadgázolás történt tavaly és idén az első öt hónapban?
Országosan tavaly 361 vadgázolásos baleset történt, idén pedig 156 az első öt hónapban. A két leginkább érintett terület a budapesti és a pécsi igazgatóság. A MÁV hálózatán 2025-ben és eddig idén is a győri (1-es számú), a pécsi (40-es számú) és a miskolci (80-as számú) vasútvonalakon történt a legtöbb vadgázolás. A vonatközlekedésben a vadgázolások akár nagyobb mértékű korlátozásokkal – leginkább állomásközök rövidebb hosszabb ideig történő kizárása – és a jármű károsodásával is járhatnak.
Milyen károkat okoz ez csoportszinten?
A vasúti vadgázolások a MÁV-csoport számára nemcsak természetvédelmi vagy állatjóléti szempontból jelentenek kihívást, hanem jelentős anyagi, logisztikai és működési veszteségeket is okoznak. A vadgázolások forgalmi akadályokat, vagyoni károkat jelentenek nem csak a pályahálózat üzemeltetetőknek, hanem a pályahálózaton közlekedő vasúttársaságoknak, illetve a vadgazdálkodás részére is anyagi, állománybéli károkat jelentenek. A hatósági vizsgálatok idejére az érintett vasúti szakaszok ideiglenes kizárására is szükség lehet. A személyszállításban bevezetett késésbiztosítás további kiadást, ily módon bevételkiesést jelent a személyszállítási szolgáltatást nyújtó vasútvállalat részére.
Milyen javítási munkákat kell ilyen esetben elvégezni?
A vasúti pálya a legtöbb esetben nem károsodik a vadgázolások miatt, ugyanakkor káresemény után szemlét kell tartani, továbbá a testnedvekkel, szervekkel szennyezett pálya kármentesítő, fertőtlenítő meszelése pályahálózat üzemeltetői feladat. Ez igen kellemetlen tevékenység, kegyeleti kártérítést pedig nem kapnak rá munkavállalóink. A fertőtlenítést munkavállalóink védőfelszerelésbe öltözve oltott mésszel végzik, hogy a környezeti károkat minimalizáljuk és a fertőzésveszélyt csökkentsük. A vasúti járművek javítása is szükséges egy-egy gázolás után. Az elmúlt napokban például négy mozdony várt egy időben hibaelhárításra, fertőtlenítésre és a vadgázolás okozta szerkezeti károk javítására.